Ukrán hírszerzés: „Nem őrültek meg teljesen” az oroszok
Az orosz gárdacsapatok egy csaknem 35 ezer fős harccsoportját telepítették Ukrajna ideiglenesen megszállt területeire.
Az orosz gárdacsapatok egy csaknem 35 ezer fős harccsoportját telepítették Ukrajna ideiglenesen megszállt területeire.
Az európai államok vezetői egyre inkább elképzelhetőnek tartják, hogy fegyveres konfliktus tör ki Oroszország és országuk, illetve Oroszország és a NATO között. Bár a háborús pszichózis keltésében az Orbán-kormány jár élen azzal, hogy naponta vizionálja azt, hogy a NATO hibájából kitör a harmadik világháború, a kontinens többi kormánya Oroszországot teszi felelőssé a veszély növekedéséért és párbeszédet folytat polgáraival a honvédelemről. A magyar kormány, amely évek óta a háborús veszélyhelyzet körülményei között irányítja az országot, nem érzi szükségesnek a polgárok tájékoztatását.
A magyar miniszterelnök szerint a Netanjahu elleni elfogatóparancs olaj lehet a tűzre, ezért Magyarország demonstrálni fogja egy meghívással, hogy nem ért egyet vele. Orbán Viktor arról is beszélt, Magyar Péter nevének kiejtése nélkül, hogy bizonyos ellenzéki szereplők durva megnyilatkozásai akár erőszakhoz is vezethetnek, ezt pedig jó lenne elkerülni.
Az orosz elnök szerint új hiperszonikus rakétát lőttek ki a dnyiprói katonai bázisra, válaszul Kijev nyugati rakétákkal végrehajtott oroszországi csapásaira.
Marija Zaharova sajtótájékoztató közben vette fel a mobilját.
Több uniós tagállam kezdeményezi, hogy a lehető legszélesebb körben vessenek ki vámokat az orosz és fehérorosz importra – köztük akár az energiahordozókra is. A magyar külügyminiszter nem ért egyet velük.
Az orosz erők egy közepes hatótávolságú rakétát lőhettek ki.
Még soha nem vetettek be éles konfliktusban ICBM-et, ami nukleáris fej hordozására is alkalmas. Az ukránoknak új légvédelmi eszközökre lenne szüksége, ha ez ellen védekezni akarnak.
Mivel Oroszország az agresszor, az észak-koreai katonák bevetése akkor is jogsértő, ha védelmi megállapodásra hivatkozva Kurszknál teszik ezt – mondta a HVG-nek Csapó Zsuzsanna nemzetközi jogász.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint a kormány a békében bízik, de minden eshetőségre felkészül.
Az sem győzte meg őket, hogy ezek a fegyverek egy idő után hatástalanná válnak.
Ukrajna és Oroszország is eszkalálja a közel három éve tartó háborút. Mivel mindkét fél arra számít, hogy 2-3 hónapon belül tárgyalások kezdődnek a konfliktus lezárásáról vagy legalábbis befagyasztásáról, a szemben álló felek az utolsó pillanatig igyekeznek javítani pozícióikat – állítják a hvg360-nak nyilatkozó diplomaták. Értékelésük szerint most jön a legnehezebb hónap, de atomháború biztosan nem lesz.
A 250 kilométeres hatótávolságú rakéta roncsait a Kurszki területen találták meg.
Sötét tónusú videóval jelentkezett be a miniszterelnök.
Moszkva beleegyezhetne a háború befagyasztásába a Reuters forrásai szerint, de komoly feltételeket szabnak.
A követség alkalmazottjaitól azt kérték, hogy menjenek biztonságos helyre.
Karácsony Gergely levelet is írt Beregszász polgármesterének, amelyben együttérzését és támogatását fejezte ki.
Európa elkényelmesedett, a szankciók elégtelenek arra, hogy valódi váltást kényszerítsenek ki Oroszországból, Észak-Korea szerepvállalása stratégiai eszkaláció – erről is beszélt Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő és Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság vezető elemzője, akiket az ukrajnai háború ezredik napja alkalmából kérdeztünk. Szerintük tovább tart a patthelyzet, ám ha az USA teljesen magára hagyja Kijevet, Európa csak részben lenne képes kiváltani az amerikai szerepvállalást, emiatt Ukrajna még nagyobb nehézségek elé nézhet.
Ma ezer napja, hogy a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország lerohanta Ukrajnát, a háború vége viszont annak ellenére sem látszik, hogy az európaiak mellett az ukránok, az oroszok, de még az amerikaiak is kezdenek elfáradni a konfliktusban. Arról, hogy mi jöhet most, Németh Andrással, lapunk korábbi moszkvai tudósítójával beszélgettünk.